Budapest, Tárna utca - Beváltó

Működési ideje: 1927~1997.
Budapest X. Tárna utca 1-3.
A Budapesti Dohánybeváltó Felügyelőség központja
______________________________________________________________________________________

A Fővárosi Közlöny szerint 1926 áprilisában a „m. kir. pénzügyminiszter úr leiratot intézett a székesfővároshoz, amelyben azon kívánságának ad kifejezést, hogy a VIII. ker., Baross- és Rigó-utca sarkán álló dohánybeváltó hivatalt a székesfőváros régebbi intencióinak is megfelelően, a város külső perifériájára kitelepíteni kívánja, megemlítvén, hogy ez a kitelepítés fontos gazdasági jelentősége mellett még azért is elsőrangúan közérdekű lenne, mert annak kivitele esetén a dohánybeváltó hivatal jelenlegi telkén a pannonhalmi apátság gimnáziumot és egyetemi hallgatók részére internátust létesítene.

Ennek a tervnek megvalósítása végett, vagyis az új dohánybeváltó hivatal felépítése céljára a pénzügyminiszter úr a X. ker., Maglódi út és Külső Jászberényi út között fekvő, székesfővárosi tulajdont képező telektömbnek egy 6-7000 négyszögöl kiterjedésű, iparvágánnyal összeköthető részét kéri átengedni.”

A felvetést április végén elfogadták, az építkezés szeptemberben (!) megkezdődött. Az új beváltó egy év múltán, 1927 szeptemberében kezdte meg működését.

A L'Orientation cimű francia periodika Magyarországgal foglalkozó különszáma

A Vállalkozók Lapja szerint 1927. április 9-én, „szombaton tartották meg Kőbányán a dohányjövedék új hatalmas bérpalotájának bokrétaünnepélyét. Az ünnepségen megjelent Bod János pénzügyminiszter, Dr. Vértessy Sándor, Tömöry Kálmán és Benkő Ferenc államtitkárok, a dohányjövedék igazgatója, valamint a dohányjövedék és a minisztérium számos magasrangú tisztviselője. A dohánybeváltó hivatal építkezése 1926 szeptemberében vette kezdetét és augusztus havában fog rendeltetésének átadatni. Az épület négyemeletes lesz és az igazgatósági épületen kívül 150 méter hosszú levél-raktárból és 60 méter hosszú transitó-raktárból fog állani Ezen beváltó hivatalban fog tároltatni a jelenleg működésben lévő, de megszüntetendő Rigó utcai beváltó hivatal anyaga. Miután a megjelentek megtekintették az épületet, a kőbányai iparosok küldöttsége megköszönte a miniszternek, hogy több milliárdos munkához juttatta a kőbányai ipart. Az épületeket Exler Jenő műszaki főtanácsos készítette. A terveket és műszaki leírásokat a Tér és Forma legközelebbi számában fogjuk ismertetni.”

1933. április 7-én, „pénteken estefelé, hat óra után izgalmas események történtek Kőbányán, a Tárna utca 1-3. szám alatt lévő állami dohánybeváltó telepen. Az igazgatóság a napi munka befejezése után közölte a dohánybeváltó telep körülbelül hatszáz munkásnőjével, hogy miután az idénymunka befejeződött, kénytelen őket a szolgálatból elbocsátani. A munka nő eleinte kétségbeesve, majd meglehetős zúgolódással fogadták a lesújtó hírt. Anélkül, hogy a csoportosulást előkészítették volna, ösztönszerűleg összegyűltek a telepen, az igazgatóság épülete előtt és elhatározták, hogy küldöttséget menesztenek az igazgatósághoz, hogy a kenyérkeresetüket hirtelen megszüntető intézkedés visszavonását kérjék. A küldöttséget fogadták is a dohánybeváltó hivatal vezetői, de azt a szomorú választ adták, hogy nincs módjuk a munkásnők további foglalkoztatására. Ekkor a küldöttség azt kérte, hogy legalább még egy hétig dolgozhassanak, mert különben húsvétra betevő falatjuk sem lesz.

Dohánybálák mérése - Tíz Esztendő 1918-1928.

Az igazgatóság kénytelen volt ezt a kérelmet is elutasítani, mire a küldöttség eltávozott és jelentette a hírt a türelmetlenül várakozó többi munkásnőnek. Annak a hallatára, hogy végleg elvesztették a kenyerüket, a munkásnők hangos zajongásba törtek ki.  

Az igazgatóság két rendőrt hivatott a telepre, azok azonban elégtelennek bizonyultak a munkásnők tömegének szétoszlatására. Emiatt a Mosonyi utcai rendőrlaktanyából riadó autón egy szakasz rendőrt küldtek a dohánybeváltó telepére. A rendőrszakasz csakhamar kituszkolta a telepről a munkásnőket, akik még a dohánybeváltó előtt várakoztak egy darabig, aztán szomorú csöndben szétoszlottak. Az egyik munkásnő, a 29 éves Friedrich Béláné, aki a Mária Valéria telepen lakik, a nagy izgalmaktól összeesett. Az egyébként beteg szervezetű asszonyt a mentők a kórházba vitték. A munkásnők zavargása alkalmával letartóztatás nem történt.” – számolt be a Kis Újság.

A telep 1982-1993-ig Budapesti Dohányfermentáló Vállalat néven működött, majd 1993. július 1-től részvénytársasággá alakult. A privatizálását az Állami Vagyonügynökség 1995-ben hirdette meg, de eredménytelenül zárult.

1937.

Főbejárat

Irodaépület

Az irodaépület bejárata dohánylevél motívumokkal - utcakép

Az irodaépület és parkrészlet

Irodaépület

Az irodaépület lépcsőháza

Az emeleti irodák folyosója

Vezérigazgatói iroda

Nagyterem

"B" raktárépület

Emeleti raktár

Vendégház

Ismert vezetők és személyi változások: 

1928. Alker Lajos főfelügyelő, Nádasi Péter, Venczelly Zoltán, Jakab Antal főtisztek, Maresch Andor, Martinek Frigyes, Keszler Dezső, Benedek József tisztek

1929-1932. Alker Lajos főfelügyelő, Nádasi Péter, Venczelly Zoltán, Jakab Antal, Keszler Dezső főtisztek, Martinek Frigyes, Benedek József tisztek

1932. Venczelly Zoltán főtiszt hivatalvezetői minőségben áthelyezve Battonyára

1932. Czingel Ödön főfelügyelő hivatalvezetői minőségben áthelyezve Battonyáról

1935. Czingel Ödön főfelügyelő, Nádassy Péter műszaki főtiszt, Jakab Antal, Martinek Frigyes főtisztek, Benedek József, Ibrányi József, Kéky László tisztek 

1936. Czingel Ödön főfelügyelő, Nádassy Péter felügyelő, Szentimrey József, Maróti Frigyes főtisztek, Ibrányi József, Kéky László tisztek, Benedek József kezelőtiszt

1937. Czingel Ödön főfelügyelő, Nádassy Péter felügyelő, Szentimrey József, Maróti Frigyes főtisztek, Ibrányi József, Kéky László, Harsányi Menyhért tisztek

1938. Puskás Antal, Újvári Gábor főfelügyelők, Nádassy Péter felügyelő, Szentimrey József, Maróti Frigyes főtisztek, Ibrányi József, Kéky László, Harsányi Menyhért, Felbán Gyula tisztek

1940. Puskás Antal, Újvári Gábor főfelügyelők, Kiss László, dr. Nagy Dezső tisztek, Fehér Béla, Tillmann Mária, Demeczky Mihály, Szántó Imre műszaki gyakornokok, Fonyó István, Novák Gyula gyakornokok

1941. Ujváry Gábor főfelügyelő, Gőri Zoltán segéd felügyelő, Fehér Béla segédmérnök, Tillmann Mária segédvegyész, Földváry Tamás, Nagy Dezső, Békési János, Fonyó István tisztek, Demetzky Mihály, Szántó Imre műszaki gyakornokok, Istványi Andor, dr. Fridrich Istvángyakornokok

1942. Ujváry Gábor főfelügyelő, Gőri Zoltán felügyelő, Földváry Tamás, Nagy Rezső, Békési János, Gönczi István, Fridrich István tisztek, Rigler László gyakornok

1943. Ujváry Gábor főfelügyelő, Földváry Tamás, Gönczi István, Nagy Dezső, Békési János, Fridrich István, Rigler László tisztek

1944. Ujváry Gábor főfelügyelő, Földváry Tamás főtiszt, Nagy Dezső, Békési János, Polgár József, Fridrich István, Rigler László tisztek

Ismert építkezések:

1934. átalakítási munkák 9300 P

1938. a teherfelvonó aknáinak körülfalazása

1940. a raktárépületben munkás illemhelyek létesítése

1941. munkásétkező és munkásfürdő létesítése