Kép-emlékek

1915-ben 22 dohánygyár működött Nagy-Magyarország területén. A trianoni szerződés után számuk kevesebb, mint felére: tízre csökkent. A Nemzeti Vállalatok kialakítása során 1949-ben felszámolták a Kőbányai úti és a szentgotthárdi gyárat, majd 1950-ben az óbudai, pápai és szegedi üzem is ugyanerre a sorsra jutott. Az átszervezés után megalakuló Magyar Dohányipar már csupán öt gyárral (Lágymányos, Debrecen, Eger, Pécs, Sátoraljaújhely) indult meg a szocializmus útján. 1965-ben a lágymányosi gyárat is bezárták. A privatizáció után gyors fellendülés, majd az EU-s tagságunkkal még gyorsabb leépítés következett a hazai dohánygyártásban. 2004-ben felszámolták a 118 éves debreceni, 2005-ben pedig a 112 éves egri gyárat is.

Az egykor Magyarországon működött 86 dohánybeváltási hely közül eddig 65-ről sikerült több-kevesebb információt találni, képet sajnos még ennyiről sem. Az ilyeneknél a leírást egy-egy régi képeslap egészíti ki az adott településről. Soknál viszont megismerhetőek voltak az egykori vezető tisztviselők, személyi változások és a fontosabb építkezések is. A mappában az első "képre" kattintva egy általános leírás olvasható a dohánybeváltókról.

Dohánytermesztéssel kapcsolatos képek a szántóföldi munkától a betakarításig, a fűzéstől a szárításig. Minden olyasmi, ami a dohánnyal történik, mielőtt a gyárakba kerül.

A Budapesti Nemzetközi Vásár „őse” az 1906-ban a Vigadó egyik helyiségében megrendezett Márciusi Vásár volt, amely a hazai termékek vásárlását és fogyasztását szorgalmazó „Tulipán Mozgalom” kezdeményezésére jött létre és lényegében árumintavásár volt. 1907-től a városligeti Iparcsarnokban rendezték meg, mint Tavaszi Vásárt. 1912-től a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara vette át a rendezést, 1918-tól pedig a vásár nemzetközi jellegű lett és neve Keleti Vásár-ra változott. 1925-től kapta meg ettől kezdve végleges nevét, a Budapesti Nemzetközi Vásárt. A vásár kiállítói és látogatói között egyre nőtt a külföldiek száma. Ezt segítette elő a nemzetközi vásárigazolvány bevezetése, amely utazási és vízumkedvezményekkel járt. A belföldi látogatók pedig 1933-tól úgynevezett „filléres” vásár-vonatokat vehettek igénybe. 1930-ban 530 000 látogatót számláltak; a II. világháború alatti területi visszacsatolások következtében 1 300 000-re nőtt a látogatók száma. 1993-tól a hagyományos BNV megszűnt; évente többfajta szakvásár váltotta fel. 1935-től a rendezésbe bekapcsolódott a Magyar Gyáriparosok Országos Szövetsége. A vásárok rendezését már 1947-ben folytatták, először csak Őszi Vásárt rendeztek, majd évente kettőt: tavasszal és ősszel is.

Saját darabok száma: 421 db

Saját darabok száma: 214 db

Saját darabok száma: 10 db

Dohányzással kapcsolatos fényképek

Saját darabok száma: 77 db

Dohánytermesztéssel, gyártással és eladással kapcsolatos könyvek, kiadványok