Városi cigaretták

Magyarországon már nem sokkal a századforduló után jelentek meg alkalmi cigaretták, melyekkel a Dohányjövedék kedveskedett a vásárlóinak. Az első ilyenek úgynevezett Mintagyűjtemények voltak: a Jövedék a legkivállóbb cigarettákból és szivarokból összeállított egy-egy válogatáscsomagot. Később már rendezvényekre, neves alkalmakra, egyes városaink ünnepeire is készítettek ilyen különleges, csak bizonyos ideig, vagy csak bizonyos helyeken kapható márkákat. Még később szinte már divat lett a városok évfordulóit cigarettákon keresztül is megünnepelni, vagy márkanévként egy-egy magyar település nevét adni. Sajnos a II. világháború előtti idők ilyen gyártmányaiból eddig nem került a gyűjteménybe egy darab sem.

 

1930. augusztus 20-án került forgalomba 1,60 pengős áron a szopóka nélküli, parafa végű, pácolt dohányból készült Budapest cigaretta. Keménykarton dobozának fedőlapja a főváros látképét ábrázolta. 1937-ig gyártották.

 

Az Esztergom szabad királyi város cigaretta doboza ugyan fennmaradt, de sem megjelenésének ideje, sem annak célja egyelőre nem ismert. (A város 1973-ban ünnepelte alapításának 1000. évfordulóját, így reális lenne, hogy ez a cigaretta esetleg a 950. évfordulót ünnepelte 1923-ban. Esetleg az 1895-ös évszámhoz kötődhetett, mert akkor több település egyesítésével alakult ki a ma ismert város).

 

 

1936 nyarán a Szegedi Szabadtéri Játékok idejére adták ki a Szeged elnevezésű, 20 darabos cigarettát 1 pengős áron és ugyanebben az évben Pápa néven a helyi dohánygyár is készített szívnivalót egy ott megrendezett kiállításra.

 

1938 nyarán, Szombathelyen került forgalomba a Savaria cigaretta. Ebben az évben az elveszített trianoni területek visszacsatolása hatalmas esemény volt az ország életében. Ebből az alkalomból jelent meg 1938-ban a Felvidék és Kassa márka.

 

1940-ben az újabb területszerzéseket ünnepelték az Erdély és a Nagyvárad nevezetű cigaretták. Az addig idegen országok területein élő magyarok megsegítésére akciót kezdeményezett a Dohányjövedék: az elvileg 25 darab cigarettát tartalmazó dobozba csak 24 szálat csomagoltak, a 25. helyén egy elismervény nyugtázta, hogy a hiányzó cigarettaszál árát a "Magyar a magyarért" akció jótékony céljaira különítik el.

1942-ben az Újvidéki Hét rendezvényei idejére került forgalomba az Újvidék cigaretta.

A háború után ez a tradíció tovább folytatódott, mi több, az 1960-70-es években jóformán már mindenféle alkalomra gyártottak egyedi cigarettát. A II. világháború után romjaiból éledező Magyar Dohányjövedék egyik minőségi terméke volt a Pest cigaretta, amelyről azt ígérték, hogy „egyike lesz Európa legzamatosabb cigarettáinak”. Karácsonyi ajándék gyanánt, 1946. december 16-án jelent meg a trafikokban, bádogdobozba csomagolva, 5 forintos áron.

 

Az 1948-ban, a forradalom és szabadságharc 100 éves évfordulójára kiadott Centenárium márka doboz-szükségletét talán túlbecsülhették, mert sok olyan későbbi cigaretta is ismert, ami átcímkézett Centenárium-dobozban került forgalomba. Többek közt ilyen a Pécs márka is, melynek címkéjén az 1936-37-ben épült Hotel Kikelet épülete látható a mecseki tájkép közepén. A cigarettáról még nem került elő információ, nem tudni, hogy mikor (kb. 1948-50), sem azt, hogy milyen alkalomból készült.

 

1952 körül kezdte meg a Lágymányosi Dohánygyár a kor többi dohánytermékéhez képest kiemelkedő minőségű Budapest cigaretta gyártását, melyet exportáltak is. Többféle doboza ismert, melyek közt apró eltérések vannak. Az első változat dunai látképén még szerepel a Budapest ostromakor felrobbantott Duna-hidak pótlására 1946-ban épített ideiglenes Kossuth híd a Kossuth és a Batthyány tér között. A híd 1956-ig működött, majd 1960-ban elbontották és ezt a változást a cigaretta doboza is követte.

 

 

Az ötvenes években mi más, mint a szocialista szellem remekműve, a nehézipar fellegvára, Sztálinváros kapott 1 millió szál alkalmi cigarettát, mely először az 1955-ben rendezett helyi vásár és kiállítás alkalmából jelent meg. Újságcikkek szerint "ízléses doboza a kohót ábrázolja."

 

Szintén 1955-ben vezették be a Tihany márkát, mely egy az egyben a világhírű amerikai Chesterfield cigaretta koppintása, legalábbis a csomagolását tekintve. A színek, a grafika, a betűtípus mind-mind utánzás. Itthon hatalmas kincs volt, ha valaki kapott egy csomag Chesterfieldet a disszidált nagynénitől, vagy külföldről érkezett látogatótól. De miután ez leggtöbbször csak álmok tárgya volt, a „nyugati fertő” után áhítozó népnek be kellett érnie a Tihannyal.

 

 

1959-ben egy három évtizedre nyúló hagyomány kezdődött, amikor a Szegedi Szabadtéri Játékok idejére Szeged cigarettát készített a dohányipar. Innentől kezdve minden évben megjelent Szegeden az alkalmi füstölni való, eleinte füstszűrő nélkül, majd már filteres változatban. Nagyon sikeres volt, de 1968-ban óriási hibát követett el a dohányipar: a Szeged ugyan hosszú méretben, de füstszűrő nélkül készült, annak ellenére, hogy akkor már a dohányzók nagy része a filteres cigarettákat kereste. A vásárlók azonnal csalódtak benne, így a hatalmas készlet raktáron maradt.

 

1969-től a cigaretta addigi piros csomagolása fehér lett, a színházi maszk és lant helyett már Szeged címere szerepelt a doboz elején, a dóm képe pedig a hátulján, valamint az elnevezése Szegedi Fesztiválra változott. Újabb rossz döntés volt, hogy a cigaretta innentől megint rövid, 70 mm-es hosszal készült, de legalább már filteres volt, így visszanyerte népszerűségét. 1973-tól a korábbi 4,40 helyett már 5,50 forintért lehetett beszerezni. 1978-tól ismét változott a csomagolás, onnantól végre már hosszú méretben készült, de az egy centis méretnövekedéshez képest ára majdnem a duplájára, 10 forintra emelkedett.

1959-ben nem városról elnevezett, de ahhoz kapcsolódó alkalmi cigaretta készült Gyöngyösi Szüret névvel. Az Egri Dohánygyár 3 millió szálat (120.000 dobozzal) készített a 3,50 forintos cigarettából.

 

1960-ban ismét jubileumi cigaretta készült Sztálinváros részére, mert a település ekkor ünnepelte alapításának 10. évfordulóját. A legyártott 6 millió szál rövid idő alatt elfogyott, de a városvezetés kérésére - a sikerre való tekintettel - a dohányipar 1961 őszén ismét gyártani kezdte. 1961 végén, a lakosság kezdeményezésére a már nem annyira dicsőséges Sztálinváros elnevezés helyett iparvárosunk felvette a Dunaújváros nevet. Ehhez a változáshoz természetesen a cigaretta is alkalmazkodott, a továbbiakban már ezen a néven jelent meg.

 

1961-ben másik kiemelkedő szocialista iparvárosunk, Komló ünnepelte várossá nyilvánításának 10. évfordulóját, mely alkalomból a lágymányosi gyár készített 3 forintos cigarettát. Májusban a "Hajdúság fővárosa", Debrecen is ünnepelt, az előzőeknél mindenképp dicsőbb és komolyabb évfordulót: 600 évvel korábban, vagyis 1361-ben kapott mezővárosi rangot. Az ünnepségsorozatra többek közt 10 millió szál alkalmi cigaretta is készült.

 

1963-ban Siófok ünnepelt kerek évfordulót: 1863-ban kezdték fürdőhellyé alakítani és abban az évben futott be a településre az első "fürdővonat".

 

 

1964 áprilisában jelent meg az első magyar hosszú, 79 mm-es cigaretta, Velence elnevezéssel. Bevezetésekor drasztikusan drágának számított, 8 forintos ára majdnem duplája volt a 4,40-es Fecskének. Meghökkentő különlegessége volt viszont, hogy hölgyek számára készült belőle úgynevezett "előrúzsozott" változat is, förtelmes ciklámen színben pompázó filterrel, hogy a kor divatos rúzsai ne hagyjanak csúf nyomot a cigarettavégen. Megjelenése után természetesen ez is azonnal hiánycikk lett. 1965-ban újabb széria gyártásába kezdtek és egyúttal új csomagolást is bevezettek, nem mintha sok ideje lett volna bárkinek is megunni az előzőt... Az 1980-as években újabb változásként már fotó került a csomagra a Velencei-tó látképével.

1964 augusztusában nagyszabású kulturális, tudományos és sportprogramokkal folyt le az Alba Regia Napok ünnepségsorozata Székesfehérváron. Nagy történelmi múltú városunk akkorra a Dunántúl legfontosabb könnyűipari központjává fejlődött. Az eseményre 4,40 forintos cigaretta készült Lágymányoson. Valószínűleg a későbbi években rendezett hasonló ünnepségeken ismét megjelent, mert több eltérő kiadása is ismert, melyeken azonban dátum már nem szerepel. Alba Regia néven hosszúméretű exportcigaretta is készült 1966-tól.

 

1965 őszén került a trafikokba a díszdobozos Budapest, mely a Fecskénél enyhébb, de aromásabb volt. Egy átlátszó fedelű műanyag doboz 10 eltérő grafikájú csomagot tartalmazott, melyeken színes fényképek népszerüsítették Budapest látnivalóit: Vajdahunyadvára, Erzsébet-híd, Milleniumi Emlékmű, Opera, Palatinus Strand, Szabadság-szobor, Lánchíd, Tudományos Akadémia, Halászbástya, Országház.

Eleinte csak teljes dobozban volt kapható 80 forintos áron, de később már csomagonként is árulták. Nem csupán egy minőségi cigaretta, de nagyon jó idegenforgalmi reklám is volt, a külföldiek egy ilyen tízes csomagot megvásárolva szép emléket vihettek haza, vagy adhattak ajándékba. Bevezetésekor még létezett a már korszerűtlennek számító régi, kartondobozos, füstszűrő nélküli Budapest is, melyet azonban 1967-ben kivontak a forgalomból. Filteres társa sem bírta sokkal tovább, kb. 1972-ig volt kapható.

 

 

1967 májusában vezették be az aromásított Savaria (Szombathely) cigarettát. Hevesi, Kerti, Virginia és egyéb keleti dohányokból készült és 4,80 forintos árával alig volt drágább a Fecskénél. A dohányipari szakemberek azt remélték, hogy sok Fecske-párti fog áttérni az új márkára, főleg, hogy kellemes íze, illata valószínűleg a nők tetszését is elnyeri. El is nyerte volna - ha nem lett volna állandó hiánycikk.

 

1968-ban ünnepelte 250 éves jubileumát Kiskőrös, mely alkalomból egy teljes évig tartó ünnepségsorozat vette kezdetét 1967 szilveszterén, a hagyoményos éjféli fáklyásmenettel. Ebben az évben a 600 éves Kecskeméten is programokban gazdag ünnepi évet szerveztek. 1968 júliusában a Békésmegyei Népújság örömmel értesítette a tisztelt publikumot, hogy Békéscsaba újratelepítésének 250, várossá nyilvánításának 50 éves évfordulója alkalmából 3 millió szál alkalmi cigaretta készült a pécsi gyárban, a Fecskével azonos árban és minőségben. A város új címerével díszített kék-fehér csomagolást a Kner-nyomdában tervezték.

 

 

Híres borvidéki központunk nem ünnepelt évfordulót, viszont neve a Szekszárdi Szüret kapcsán 1969 és 1973 között megjelent cigarettacsomagokon. A legfontosabb eseményt a szüreti felvonulás jelentette, de bordal-est, néptánc fesztivál, népviseleti szépségverseny és pedagógiai előadások is színesítették a programokat.

A Bábolnai Állami Gazdaság 1969. augusztus 18-20. között ünnepelte fennállásának 180., (és általánosságban az állami gazdaságok létrehozásának 20.) évfordulóját. A háromnapos program legfőbb célja volt a lovashagyományok felelevenítése és bemutatása. Az alkalomra Bábolna szivar és kétféle cigaretta is készült, melyek azonban 1971-ben ismét megjelentek.

Kiemelt pozíciójú iparvárosunk életében ismét eltelt egy évtized, így a 20 éves Dunaújváros részére megint alkalmi cigaretta készült 1970-ben, 5,50 forintos áron.

 

 

1971-ben a 700 éves Győr ünnepelt. A Nógrád cikke szerint „az ősi Arrabona, amelynek utcáit rómaiak, illírek, hunok, avarok koptatták, és megalakulásától kezdve nagy jelentőséggel bírt a népek országútján, 1271-ben V. István királytól kapott első ízben városi kiváltságlevelet. A városi rangra emelés 700. évfordulójának ünnepségsorozatai már ez év elején elkezdődtek..."

 

1972-ben „A Nógrád Megyei Élelmiszer-kiskereskedelmi Vállalat az évforduló alkalmából üzleteinek kirakatát ünnepi dekorációval látta el. A város címerével és "50 éves Salgótarján" felirattal ellátott Fecske minőségű cigarettát, valamint hasonló felirattal a városközpont képét ábrázoló ajándék csomagolására szolgáló tasakokat és a csomagolás leragasztására használható címkéket hozott forgalomba." - számolt be a Nógrád című lap 1972. január 15-én.

 

Szintén ebben az évben jelent meg a 6 forintos Debrecen cigaretta, amely viszont nem alkalmi, hanem általános forgalmú márka volt. Közepes ára ellenére nem lett túl sikeres, így 1975-ben megszűnt.

 

 

1973-ban az 1000 éves Esztergom ünnepségein juthattak a dohányosok alkalmi cigarettához, 5,50 forintért.

 

A Debrecenhez hasonló új márkaként megjelent a helyi dohánygyárból az Eger cigaretta, ízléses, ezüstszínű csomagolásához méltóan magas, 13 forintos áron. Az átlagos magyar cigarettáktól eltérő fajtaként ez volt az első amerikai blend tipusú cigaretta, tartalmas ízű, de könnyű. Eger néven amúgy szivar is forgalomban volt már 1957 óta.

 

1973 volt az az év, amikor a máig népszerű, Pécs római kori nevét viselő Sopianae megjelent a boltokban, a Pécsi Dohánygyár fejlesztéseként új típusú multifilterrel, 8 forintért. Ez volt az első magyar márka, aminél termékcsalád kialakításába kezdtek. Folyamatos fejlődésének köszönhetően a Szofi az 1980-as évek végére 45%-os piaci részesedést szerzett.

 

 

1974-ben ismét Békéscsaba ünnepelt: a II. világháború utáni felszabaulásának 30. évfordulóját - 5,50 forintos rövid cigarettával.

 

1975-ben Szolnok alapításának 900. évfordulójára készült cigaretta Egerben. A jubileumi ünnepségek előkészületei már 1971-ben megkezdődtek a városban.

 

Újabb öt év elteltét hirdette a 25 éves Dunaújváros cigaretta. Érdekes módon az öt évvel korábbinál olcsóbban, 4,80 forintért hozták forgalomba. Viszont nem csak ára csökkent, hanem mérete is: 80-ról 67 milliméterre, annak ellenére, hogy akkoriban már a hosszú cigaretták voltak népszerűbbek.

1976-ban jelent meg a talán utolsó, városi évfordulóról megemlékező cigarettafajta: ekkor volt Komló város 25 éves. A ünnepségek kapcsán Losonci Pál politikus ömlengő szavait idézte a Dunántúli Napló: "Komló a szocialista Magyarország szülötte, öröke és édesgyermeke, öröksége Magyarország ezeréves múltja. Ennek öröke és a szocializmus letéteményese a város, amelynek fiai, gyermekei az ország minden tájáról sereglettek ide, és itt forrtak össze városi közösséggé. Komlót a szén emelte ki a többi hasonló település közül, a szén tette naggyá."

Sok városunk lett naggyá a szocializmusnak köszönhetően... és hogy ezt az emberek el is higgyék, az évfordulós megemlékezeéseken folyton ezt hirdették, mintha a települések a szocializmus előtt nem is léteztek volna. Az ünnepségsorozatok nagy eseményt jelentettek egy-egy település életében, melynek megadták a módját. A számos, kifejezetten az alkalomra gyártott emléktárgy is ebben a szellemben készült: Dunaújvárosban "még a többszínű selyemkendőket, strand- és zsebkendőket az új város vagy a Sztálin Vasmű színnyomásos képeivel díszítették." Bányavárosok ünnepein "például árusítják majd a benzinlámpába lévő kölnis üveget, szénbe épített ébresztőórát, bányászkéseket." Igazán beláthatjuk, hogy ilyen szép emléktárgyak nélkül nem lehetett, de nem is lett volna érdemes élni...

 

Még egy "városi" cigaretta született a rendszerváltás előtt, amely azonban nem ünnepi, csupán hagyományos fajtaként jelent meg. Ha volt már római kori elnevezésű Savaria és Sopianae, akkor legyen a dohánygyáráról híres Eger városáról elnevezett Agria cigaretta is. Igaz, párhuzamosan létezett az Eger márka is, de ez nem volt akadály, hogy 1982 őszén bevezessék a multifilteres, enyhén aromásított, 12 forintos Agriát is. Ötletszegény külalakja nem arathatott nagy sikert, ezért gyártmányfejlesztés keretében 1986-tól "szebb csomagolásban, alacsonyabb kátránytartalommal" került a boltokba.

 

Érdekes végigtekinteni a múlt század alkalmi dohánygyártmányain, hiszen még a legmegrögzöttebb bagósok sem igen emlékezhetnek ennyi egyedi cigarettára. Ma már furcsaságnak tűnhet, hogy ilyen termékek is léteztek, de az alkalmi csomagok forgalomba hozatala mindig is jó üzlet volt, egy kis extra bevétel a dohányiparnak, a dohányosok felé pedig egy kedves gesztus. Megbecsülésüket bizonyítja, hogy az ilyen cigarettákból még ma is rengeteg darab fellelhető, tehát egykori vásárlóik nem szívták el, hanem - nagy szerencsénkre - sokat eltettek emlékbe.