MINDENNAPI MÉRGEINKET ADD MEG NEKÜNK MA

A dohányzástörténeti cikkek témái közül nem maradhat ki, ami e szenvedély alfája és ómegája, az anyag, ami az egyik legerősebb méreg, mégis naponta emberek milliói veszik magukhoz a halálos dózist megközelítő mennyiséget, anélkül, hogy ettől különösebb bajuk lenne. Következzen egy kis méregkeverő tanfolyam, vagyis ismerjük meg közelebbről a nikotint.

A nikotin az alkaloidok közé tartozó szerves vegyület, kémiai képlete: C10H14N2. Nevét Jean Nicot (1530-1600) francia diplomatáról kapta, aki a XVI. század második felében elterjesztette a tubákolás szokását a francia királyi udvarban. Először 1559-ben Medici Katalin migrénjének enyhítésére javasolta a dohánypor alkalmazását.

Ezt a vegyületet a burgonyafélék termelik, így megtalálható a paradicsomban, a padlizsánban és természetesen a krumpliban is, de legnagyobb mennyiségben a dohányban van jelen. Alapállapotában színtelen, szagtalan, olajszerű folyadék, azonban fény és levegő hatására megbarnul, csípős ízűvé és dohányszagúvá válik. Vízzel bármilyen arányban elegyedik, savakkal sókat képez.

Stimuláns hatású drog, növeli az agy dopaminszintjét, melynek következtében könnyen és gyorsan erős függőség alakul ki. Egyes tanulmányok szerint addiktív hatása erősebb, mint a kokainé és a heroiné. A nyers nikotin halálos idegméreg, mely szinte azonnali fulladáshoz vezet. Halálos adagja: 0,9mg/kg, azaz egy 70 kg-os ember esetén 63 mg, ami 4,5 doboz cigarettában megtalálható. A szándékos öngyilkosságoktól és a balesetektől eltekintve közvetlen halált mégis ritkán okoz, egyrészt mert a dohánytermékekben található nikotin egy része elég, mielőtt a szervezetbe kerülne, másrészt, mert a rendszeres fogyasztók már hozzászoktak, szervezetük idővel egyre erősebb nikotin-toleranciával rendelkezik. A nikotin a májban mérgező tulajdonságát elveszíti, legtöbbször anélkül, hogy a máj károsodna. A nikotinnal szembeni egyéni érzékenység nagyon változatos, és talán a fentiek együttesen adhatnak magyarázatot arra, hogy bizonyos emberek több évtizedes dohányzásuk ellenére mégis kiugróan magas életkort érhetnek el.

A méreg felszívódása a bevitel módjától függ: a dohány rágása (bagózás) és a dohánypor felszippantása (tubákolás) esetén ugyan nagy mennyiség, de lassan szívódik fel a szájból és az orr-garatüregből, a gyomorból viszont csak kevés. A füst pöfékelésével (pipázás, szivarozás) csak a nikotin kis része, inhalálással (letüdőzéssel) azonban csaknem az összes bevitt mennyiség gyorsan felszívódik. Utóbbi esetben a belélegzett nikotin felszívódása a tüdő léghólyagocskáinak falán keresztül történik, és a nikotint a tüdővénák közvetlenül a szívhez szállítják, nem jut el előtte a méregtelenítő májba.


1927.03.22. Egri Népújság

A nikotin a szervezetbe jutva aktiválja a nikotinos acetil-kolin receptorral rendelkező sejteket, az így felszabaduló adrenalin pedig növeli a pulzusszámot, a vérnyomást és a vér glükóz-szintjét, illetve szapora légzést okoz. A vegetatív idegsejteket előbb izgatja, majd bénítja. A gyomorban és a bélrendszerben a perisztaltika fokozódását váltja ki, terhes nőknél a méhben görcsös összehúzódásokat provokál. A szájüregben megindítja a nyálelválasztást, ez okozza, hogy egyes dohányosok sűrűn köpködnek.

Hogy mégis dohányoznak az emberek, sőt, ebben örömüket lelik, arra magyarázatot adhat, hogy a nikotin összehúzza az ereket, szaporább szívverést okoz; így - a vérnyomás enyhe emelésével valamint a hasi vérerek szűkítésével az agy vérellátását növelve - a szellemi munkát segítheti. Az emésztőmirigyek és a belek működését serkentve elősegíti az emésztést; a mellékvesére gyakorolt hatásával fokozza a vércukor mennyiségét, ezáltal csökkentheti az éhségérzést, az étvágyat, ezzel megakadályozhatja a testsúlygyarapodást. Az agyban a dopamin („boldogsághormon”) szintjének emelkedésével eufóriát, nagyfokú elégedettség-érzést okoz.

Az amerikai indián őslakosság rituális szertartások során használta a dohányt, vallási célból, gondolván, hogy az ember gondolatait és imáit a kifújt dohányfüst az egekbe emeli; és már ők is alkalmazták gyógyító célból: mint fájdalomcsillapítót (fül- és fogfájásra), sebek kezelésére, és gyógynövény keverékben megfázás, asztma és tuberkulózis gyógyítására.

A növény Columbus jóvoltából eljutott Európába, így az itteni orvosok is rögtön gyógyszerként kezdték használni legkülönbözőbb bajok: szembetegségek, fogfájás, fejfájás, szellemi gyengeség, sőt fertőző betegségek ellen is. Nem csoda, hogy a növény és a dohányzás igen gyorsan elterjedt. Még a múlt században is része volt a gyógyszertárak kínálatának. Wernicke német professzor a nagy hamburgi kolerajárvány idején észlelte, hogy a dohánygyári munkásokat szinte elkerülte a betegség, amiből azt a következtetést vonta le, hogy a dohány jótékony hatású a bacilusok megölésére.

1798-ban Weszelszky Antal, magyar tudós a következőket írta a dohányról: „Kilsőképpen ezer meg ezer módon élnek vele. Rühet, koszt, büdös férgeket űz a dohány főtt leve, ha avval mossák. Dagadásokat oszlatnak a rájok rakott dohánylevelek. Fekélyes sebeket tisztítanak, gyógyítanak, kentse-fentsét csinálnak belőle. Egyszóval ki a dohányfüstnek, porának hasznát nem érezte, nem lehet az járatos a természet tudományában és enélkül a legvénebb ember is a világnak nem próbált lakósa, hanem tsak gyermek.”


A számtalan valós és bebeszélt gyógyászati siker mellett már a XVII. században felismerték a nikotin mérgező tulajdonságát és káros hatásait is. Angliai I. Jakab A dohányzás ellenében című rendeletével indult az első dohányzás ellenes kampány az 1600-as évek elején, VIII. Orbán pápa pedig 1664-ben egyenesen kiátkozta a templomokból a dohányzókat. Törökországban és Angliában néha akár halálbüntetéssel is sújtották a dohányosokat. Az első ilyen célú magyar rendelkezések a XVII. századi Erdélyben csak pénzbüntetéseket róttak ki. Napjainkban az összes civilizációs betegség legfőbb forrásává nyilvánított egyes számú közellenséggé vált a dohányzás.


1942.08.28. Eger

Nemrég azonban újra felismerték a nikotin terápiás lehetőségeit gyakori betegségek hosszú sorában: Alzheimer-, Parkinson-kór, depresszió, szorongás, pánikbetegség, skizofrénia, koncentrációs zavarok, hiperaktivitás, gyulladásos bélbetegségek, fájdalom és evéskényszer. Kutatások szerint a nikotin memóriavesztés esetén javítja az emlékezőtehetséget, a mentális hanyatlást pedig lassíthatja; valamint jó hatása van krónikus bélgyulladásos betegségek esetén. Mindenesetre napjainkban rossz hírneve miatt szóba sem kerülhet gyógyászati célú alkalmazása.


1934.07.04. Nyírvidék

Érdekes, hogy milyen hirtelen és nagymértékben változtatja meg a szervezet folyamatait a nikotin. A legtöbb így okozott kár, ha nem is azonnal, de idővel visszafordítható. A dohányzás elhagyása után 20 perccel a vérnyomás és a pulzusszám normalizálódik, melegszik a kéz és a láb, mert javul a végtagok vérkeringése. Nyolc óra múlva a vér nikotin- és szénmonoxid szintje a felére csökken, az oxigénszint normalizálódik, a szívinfarktus kockázata csökkenni kezd. 24 óra elteltével a tüdő kezd tisztulni, az ízlelés és a szaglás jelentősen javul. 72 óra múlva a légzés könnyebb lesz, megkezdődik a légutak tisztulása, nő a szervezet energiaszintje. Három hónap múlva a köhögés, a zihálás és a légzési nehézségek csökkennek, vagy teljesen megszűnnek, a tüdőkapacitás lényegesen javul. Az íny megbetegedései is jelentősen csökkennek. Egy év elteltével a szívroham kockázata mintegy a felére csökken. Tíz év múlva a tüdőrák kockázata a dohányosokénak a felére csökken, azonos lesz azokéval, akik soha nem dohányoztak. 15 év elteltével már nincs különbség a leszokott dohányos és a nemdohányzó között az egészségi veszélyek és a korai halálozás tekintetében.


1935.08.01. Nyírvidék

Érthető az a tendencia, hogy egyrészt a gyárak is törekedtek az egyre alacsonyabb nikotintartalmú termékek kifejlesztésére, másrészt az egyes államok is kényszerítették őket erre különféle előírásokkal. Míg Magyarországon az ötvenes években forgalomban lévő cigaretták még kb. 40 mg kátrányt és 3 mg nikotint tartalmaztak, ezek az értékek a 80-as évekre 20-24, illetve 1,3-1,5 mg-ra csökkentek. Manapság pedig már minden fontosabb márkának van 1 mg kátrányt és 0,1 mg nikotint tartalmazó variánsa.


1938.12.10. Nyírvidék

Az Európai Unió közös szabályozást írt elő, így 1998-ig 20, 1999-től 18, 2000-től 15 milligrammban maximálta a cigaretták kátránytartalmát, amivel együtt a nikotin mennyiségét is folyamatosan csökkentették. 2004 óta egy szál nem tartalmazhat többet 10 mg kátránynál és 1 mg nikotinnál. Érdekességként megemlítendő, hogy a 2002-ben, Ukrajnában forgalmazott Belomor-Kanal cigaretta 21/4,2 mg-mal tartja a nikotin-rekordot, míg a Kanadában forgalmazott, indonéz Djarum márka 59/2,6 mg-mal a kátránytartalomban kimagasló. Már a 80-as években kifejlesztették az amerikai Ultra Carlton márkát, amely az eddig ismert legalacsonyabb károsanyag tartalmú cigaretta volt: 0,01 mg kátrány- és 0,002 mg nikotintartalmával. Ezeket a száraz számadatokat annak tudatában érdemes mérlegelni, hogy ma egy átlagos cigaretta 7/0,6 mg tartalmú, bár 2017-től ez az információ már nem tűntethető fel a csomagoláson.


1940.06.25. Nyírvidék

A nikotint a dohánynövény az állati kártevők távoltartására állítja elő, és a természetnek ezt a remek ötletét és módszerét az ember is hamar felismerte és átvette. A nikotint, mérgező tulajdonságát kihasználva szántóföldi növényvédelemre, permetezésre használták. A múltban a Dohányjövedék nem csak cigarettát, szivart és egyéb dohányzási termékeket gyártott, hanem úgynevezett „gazda-nikotint”, hivatalos nevén Thanaton dohány lúgvíz-kivonatot is előállított. Az eleinte még pipázásra is használt, nagy nikotintartalmú kapadohányt később már külön csak erre a célra termesztették, másrészt a gyártás során keletkezett, másra már alkalmatlan hulladékot is tovább hasznosították a nikotingyártás során. Hogy ez a kicsit sem gyors és egyszerű folyamat miből is állt, annak ismertetésére hívjuk segítségül a korabeli Pallas Nagylexikont, 1897-ből:

A nikotin előállítása ugy történik, hogy a dohányleveleket vízbe áztatják; az így kapott folyadékot besűrítés után mésztejjel elegyítik és vízgőz-áramban ledesztillálják. Az átdesztillált folyadékot azután híg oxalsav-oldattal gyengén megsavanyítván, vízfürdős szörp-sűrűre befőzik, és koncentrált kálium-hidroxid oldattal elegyítik. Ilyenkor a nyers nikotin, mint barna olaj kiválik, amelyet éterrel ráznak össze; az éter elpárologtatása után visszamaradó nikotin vízgőzáramban való ledesztillálással megtisztítható. A tiszta nikotin színtelen és elég könnyen mozgó folyadék, amelynek égető íze és sajátságos kábító szaga van; forráspontja: 241°C. Vízben és borszeszben könnyen oldódik. A levegőn állva oxigént abszorbeál és megbarnul. A nikotin egyike a legerősebb mérgeknek, csaknem olyan gyorsan hat, mint a kéksav és 5 mg belőle egy középnagyságú kutyát 3 perc alatt megölni képes."

A Thanaton a mérgek természetével bír s így annak eladása körül a mérgek forgalombahozatala iránt fennálló óvintézkedések tartandók be.”


< nagyítás >

Az ily körülményesen előállított oldatot aztán különféle kiszerelésekben hozták forgalomba: 1,3; 2 és 5 kg-os bádogpalackokban 1,17-4,50 Koronás áron voltak kaphatók. A ’20-as években a debreceni, majd a lágymányosi gyár készítette a nikotint. 1933 körül jelent meg a 95-97%-os nyersnikotin szappanos oldata Niktin elnevezéssel. Ára „a mezőgazdaság érdekeire való tekintettel” leszállíttatott: 10 fillértől 5 Pengőig terjedt, 10, 25, 100, 250 és 1000 grammos kartoncsomagban.

Hogy ez a szer a mezőgazdaságban mennyire hatásos lehetett a parányi élősdiek ellen, ahhoz nem férhet kétség, ha arra gondolunk, hogy sok, szerelmi bánattal küzdő cselédlány is ebben az „italban” látta a megoldást, mit sem törődve azokkal a szörnyű kínokkal, amikkel a nikotin okozta fulladás jár. Főként az ilyen esetek miatt hozták meg azt a szabályozást, mely szerint jelenleg a nikotin mezőgazdasági felhasználása szigorúan korlátozott.

Egyáltalán nem rendhagyó dolog, hogy egy bizonyos szer vagy anyag halálos méreg és gyógyszer is egyben. A hatás leginkább a mennyiségtől függ, illetve az egyes összetevők arányaitól. A természetben minden megtalálható készen, csak tudni kell(ene) a kapott lehetőségekkel bánni. Szóval csak mértékkel azzal a nikotinnal…

 

"A thanaton — Irta: Jókai Mór. —

Görög szó: magyarul azt teszi, hogy halál-adó. Valóságos értelme pedig: „dohánylúg“.

Ez az a csalhatatlan szer, amivel minden föld felett élő kártékony férget egy pillanat alatt meg lehet ölni. Több év óta próbálom a thanatonnal védekezést baraczkok, szilvafélék és rózsák milliónyi levéltetüi ellen, reggel még grünspán-zöld az egész fa a százezernyi bogártól, a thanaton-permetezés után este teritve van a föld a fehér bőrüktől.

Az idén megpróbáltam a kvassziaforgács és szappan-oldattal való permetezést; nem igen akartak tőle elpusztulni az aphisok. Két-három nap múlva megint tele volt velük minden fa. Azután megpróbáltam a naftalin fujtatóval befüstölést. Én ugyan rosszul lettem a naftalin portul, mert az veszekedett egy illat; de a bogaraim tovább éltek tőle. Akkor aztán visszatértem a thanatonhoz. Egy doboz thanaton egy hectó vízben melegen fölhigitva egy hold szőlőre, száz gyümölcsfára elég.

Elmondom, hogy miképpen készül a thanaton. Érdekelni fogja ez nem csupán a kertészgazdákat. A thanatont a magyar kormány készítteti olyanformán, hogy az erős amerikai dohánylevelet, miket Virginiából, Kentuckyból behozat, szivarrá alakítás előtt kilugoztatja. Ennek az oka az, hogy amig a magyar dohányban a nikotin tartalom csak egy perczent, legfölebb másfél, addig az amerikai dohánylevélben hat százalék a nikotin. Ezt ilyen szűz mivoltában magyar ember el nem szíjja. Öt százalék nikotint tehát ki kell belőle lugozni. Ezt a dohánylugot jól elzárt bádogokba leszűrve lehet kapni a királyi dohánykereskedelmi részvénytársulatnál. (Budapest, nagy-korona utcza 25.) Egy kiló ára egy frt; ötkilós dobozokban három forint.

Legközelebb a társulat ügyvezetőségénél kérdezősködtem, hogy vájjon használják-e a magyar gazdák ezt a derék óvószert? Válaszul kaptam, hogy tavaly elkölt belőle kétezer dobozzal, az idén ezeren felül. Hát az édes kevés! azaz hogy keserű kevés! Ellenben aztán külföldre százezrével viszik ki a magyarországi thanatont Németországba, de különösen Kentuckyba. Az utóbbi államban különösen arra használják, hogy a juhokat védik meg vele a szőr-féregtől. Tehát mi magyarok a Kentuckyból behozott dohánynak a lúgját visszaküldjük a kentuckyaknak pengő dollárokért.

De hát mért nem főznek az amerikaiak maguk thanatont a saját dohányukból? Azért, mert ott nincs állami dohány-monopolium, mely nekik azt a szolgálatot megtegye, aztán meg tetszik az a szűz dohány, melyet a szüzföld hat perczentes nikotinnal áldott meg. A németek pedig használják a thanatont a hesszeni légynek az irtásához. (Hát nekünk nincs hesszeni legyünk?) Egy hold búzaföldnek a hesszeni légytől megszabadítására kell tíz kiló thanaton, tíz hektó vízben fölolvasztva. Ez kerül holdankint hat frtba. A fecskendezéshez kell egy kereken járó fecskendőgép, hosszú kaucsuktömlővel, amivel egy ember megöntözheti a vetéstáblát, ahogy szoktuk megöntözni a kertet. Nem lenne jó próbát tenni vele Magyar- országon is? Ez kiirtja a szipolyt is, úgy, mint a cecidoniát. "

1896.

 

TOVÁBBI CIKKEK:

A Csepel Művek cigarettái

A dohány jellemrajza

A füstszűrő megjelenése

A Helikon cigaretta története

A Magyar Királyi Dohányjövedék története

A Modiano diadala

A Sátoraljaújhelyi Dohánygyár története

A Sopianae cigaretta története

A Symphonia cigaretta története

A szocializmus cigarettái - Magyar Dohányipar

A vágott dohányok újjászületése

Áprilisi tréfa? - Nevetséges cigaretták

Bányásznapi cigaretták

Barnabőrű szivarok I.

Barnabőrű szivarok II.

Egy budai dohánygyár élete és halála

Éljen május 1. - Égjen a gyár!

Füstbe ment Tervek

Füstölgő asszonyok

Gomolygó kék pipafüst I.

Gomolygó kék pipafüst II.

Háború után - Magyar Dohányjövedék

Háztáji cigaretták

Illanó füst a filmvásznon

Karácsonyi cigaretták

Ki volt szopókás Mirjam?

Külföldi különlegességek I.

Külföldi különlegességek II.

Lajos bácsi cigarettái

Levente története

Mentolos füst

Nikotinmentes nyaralás

Stílusos cigaretták

Szakmunkások tangyártmányai

Szegényember betevője: a töltött cigaretta

Szivarkák reinkarnációja

Sztálinvárosi cigaretták

Trafiktörténet

Városi cigaretták

Vásári cigaretták